Cirkadián ritmus

Az emberi szervezet számára a legfontosabb napi bioritmus, más néven cirkadián ritmus, ahogy az ezzel foglalkozó tudományág, a krono-biológiai nevezi. A cirkadián ritmus tulajdonképpen csillagászati eredetű, hiszen a földi egy napot (24 óra) a Nap és a Föld egymásra hatásából adódó csillagászati hatások hozzák létre.

 

Ma már tudott, hogy minden földi élőlénynek van cirkadán ritmusa, és azt is hogy a cirkadián rimtus nem csak külső hatásra jön létre: a cirkadián rimus belépül a földi élőlények génjeibe és úgynevezett óragének akkor is fenntartják, ha az illető a környezeti hatásokból semmit nem érzékel- a csillagászati ritmus tehát egyben az élőlények belső ritmusává is vált.

 

A cirkadián ritmus, mint egyfajta sorvezető, számos más biológiai működési ritmusát is meghatározza Ide tartozik a testhőmérséklet, számos hormon termelődése és az anyagcsere aktiválása, de ide tartozik a hangulatszabályozási és a figyelmi funkciók szabályzása is. Az emberekben a cirkadián ritmus leglátványosabban mégis az alvás- ébrenlét ritmussal fonódott össze.

Az ember természetes cirkadián ritmusában két alvásszakasz van: egy rövidebb, délutáni (a szieszta) és egy hosszú, éjszakai alvás.

 

Noha emberiség nagy része a mai napig alszik délután, sajnos a mi kultúránkban a délutáni alvás már nem rutin- ellenkezőleg, igazi luxussá vált. A villanyvilágítás előtt az emberiség éjszakai alvása is két szakaszból állt, amely két szakasz között volt egy kb. két órás ébrenléti periódus. A villanyvilágítás felfedezése azonban hosszabbá tette a nappalokat és így a két éjszakai alvás már összeolvadt.

 

Ma már köztudott, hogy a cirkadián ritmus az egyik legfontosabb életfunkció, nem véletlenül kapott a kutatása orvosi Nobel-díjat 2017-ben.

 

A három tudós bebizonyította, hogy a cirkadián ritmus megzavarása számos betegség kockázatát növeli és sajnos éppen ezek a betegségek váltak a XXI. század legnagyobb terhet okozó, több százmilló embert érintő vezető betegségeivé. (inszomnia, depresszió, elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, szív-érrendszeri betegségek, egyes ráktípusok).

A crikadián ciklus fenntartói az “óragének”.

 

A belső óra a születés után néhány héttel bekapcsol és számos életműködést határoz meg. A cirkadián ritmus azonban valamivel (40 perccel) hosszabb mint 24 óra. Tehát tulajdonképpen késik a földi nap 24 órájához képest. Ez azt jelenti, hogy a belső órát folymatosan a külvilág 24 órájához kell hangolni, ez pdig már speciális köznyezeti ingerek végzik, amelyeket Zeitgebereknek nevezünk.

A jelenlegi ismeretek szerint az emberi bioritmus fő Zeitgeberei a fény-sötétség változása, a testmozgás, az aktív társas együttlét másokkal, az étkezés ritmusa.

A modern civilizáció azonban mind a négy Zeitgeberrel kapcsolatban kihívásokat támaszt.

 

 Az esetenkénti fényszennyezés, hiszen világos van olyankor amikor sötétnek kellene lenni ugyanakkor fényhiány is van, hiszen edje nagy részért zárt terekben tölti az ember, így kevés természetes fény éri. Az emberek nagy részre a szükségesnél kevesebbet mozog, rendszertelenül él és ebből következik, hogy rendszertelenül is eszik. A társas együttlétet ugyan nagyrészt megteremti magának, de ez is évezredeken át megszokotthoz képest jóval később, már villanyvilágítás mellett este történik.

Mindennek jelentőségét a tudomány elképesztően későn, tulajdonképpen az utóbbi néhány évtizedben fedezte fel és csak 2017-ben ismert el az orvosi Nobel-díjjal a bioritmus kutatását.