A narkolepszia genetikai hátterű betegség, amely az alvászavarok egyik különleges formáját képviseli. Mind az alvást, mind az ébrenlétet érintő, összetett szabályozási zavar.

Fő tünetei:

• erős nappali alváskésztetés, aluszékonyság, nappali alvásattakok
• cataplexia
• hypnagog hallucináció
• alvásparalízis

Az egyéb tünetek közül kiemelendő az éberség csökkenése aluszékonyság vagy álomittasság formájában, ami amnéziát, automatikus cselekvésekkel járó amnesztikus epizódokat eredményezhet. Ha a narkolepsziások álmosak, és nem tudnak lefeküdni, félálomban is képesek automatikusan tovább tevékenykedni. Autóvezetéskor figyelmetlenek, s előfordul, hogy ismeretlen helyeken találják magukat.

Gyakori az állandó nyugtalanság, tanácstalanság, másodlagosan kifejlődő pszichopatológiai jelenségekként reménytelenség, félelmek, kisebbrendűség érzése, hangulatzavar, szociális izoláció.

Ez a tünet vagy mint állandó fáradékonyság, túlzott aluszékonyság, vagy mint kényszerű elalvás jelentkezik. A napközbeni alvási rohamok (nappali alvási roham = narkolepszia) rövid ideig tartanak. az alvásepizódok 70%-a 20 percnél, 15%-a 30 percnél rövidebb. Ritkán előfordulnak fél, egy-két óránál hosszabb rohamok is. a betegek 80%-a kevesebb mint négy epizódot mutat naponta.

A roham bárhol bekövetkezhet, lezajlása lehet szinte észrevétlen, de okozhat a betegnek kellemetlen helyzetet is. Tipikusan előfordulhat étkezés közben vagy szórakozáskor, meleg szobában, monoton tevékenységnél, olvasáskor vagy közlekedés során (pl. gyalogátkelőhelyen, kerékpározáskor, síeléskor, autóban stb.), ami növeli a balesetveszélyt. ilyenkor a beteg nem mindig tud leülni vagy lefeküdni, és arra tér magához, hogy tömeg veszi körül. Gyakran jelentkezik prodroma (előérzet mint bevezető tünet), amelyről a betegek kb. 50%-a számol be. ezek: érzékelési zavar, homályos látás, kettős látás, szemégés,ásítás.

A nappali aluszékonyság sajátos megnyilvánulásai közül a narkolepsziára különösen jellemzők az automatikus cselekvéssel kísért amnesztikus epizódok. az alvásepizódok du. kettő és hét óra körül halmozódnak.

Mindig kétoldali, szimmetrikus, hirtelen tónusvesztés (a szemmozgató izmok kivételével) a harántcsíkolt izmokban, melyet többnyire erős emóció vált ki, esetenként izomrángás kísérhet, és igen ritkán jár sérüléssel.

Két formája létezik.

• generalizált forma: tömegesen a posturalis izomzatot érinti következményes összeeséssel.

• parciális formák: fej-előrebillenés, -süllyedés, mimikai izmok tónustalansága, rágás- és beszédzavar, törzs-, térdmegroggyanás, átmeneti lábgyengeségérzés. a rohamok hossza általában 15-30 másodperc, maximális időtartam két perc.
  A rohamok alatt eszméletvesztés nincs. a betegek 60%-a heti vagy napi három, vagy több rohamot szenved el.

Jellemző a kiváltó emóciók sorrendje: harag, meglepetés, elragadtatás, lelkesedés. a roham kezdete összefügghet nevetéssel. atletizálás, szexuális tevékenység gyakran, úszás ritkán, gépkocsivezetés elvétve előidézi a tüneteket.

Élő, (több mint 50%-ban) fenyegető, álomszerű élmények, melyek főleg az elalváskor jelentkeznek.

A hypnagog (álomszerű) hallucinációk legtöbbször komplex optikai látomások, de lehetnek csak egyszerű színes formák, az esetek felében ember, felében állatok (hüllők, bogarak, szörnyek) az ijesztő, az alvót fenyegető élmények szereplői. Gyakori a testen kívüliség érzése (halálélmény), illetve a repülésélmény. Gyakran a nappali alvásepizódok bevezetőjeként is fellép pszichotikus élmény vélelmét keltve.

A hypnagog hallucinációk a beteget megijesztik, jellemző az álmodással kapcsolatos félelemérzés.

Az akaratlagos mozgás képtelensége, amely a petyhüdtséggel, atóniával függ össze. A beteg számára bénulásélményt, testsémazavart okoz, gyakran társul álomszerű hallucinációval. Jelentkezhet az alvás kezdetekor, az ébredések során, illetve a napközbeni alvásepizódokhoz társulva.

Időtartama pár másodperctől néhány perc lehet. A beteg a roham alatt nem képes beszélni, hangot adni vagy a szemet kinyitni. Eszméleténél van, képes környezetét érzékelni, de nem lehet vele kapcsolatot teremteni, jelzéseket leadni. Az alvási bénulás spontán oldódik, amennyiben külső személy észleli, erős ébresztő ingerrel (kisebb ütés, hang) megszakítható.